2007-et írtunk, tizenhárom éves voltam, teljesen elveszve minden téren és megismertem Kate Nasht. Épp hogy csak kezdett kifejlődni a zenei ízlésem, illetve lehet úgy mondani, hogy ez volt a nagy fordulópont. Az első alkalom, hogy nem azt hallgattam, amit a barátiam (az én esetemben, és szerintem sok más esetben is rockot, vagyis Green Dayt és Good Charlotte-ot), és nem is azt, amit a rádiók adtak. Már nem emlékszem pontosan hogy hol és mikor hallottam először a Foundation című számot (talán az MTV-n ment, még abban az időben, mikor még a zenéről szólt), de nagyon örülök, hogy elindított ezen az úton, és találtam egy irányt, amin elindulhattam, és kialakíthattam egy olyan stílust, amit a mai napig szeretek.
Valamikor a múlt héten nosztalgikus hangulatba kerültem, és újra letöltöttem a 2007-es Made of Bricks albumot Kate Nashtől, és azóta csak azt hallgatom. Állíthatom, hogy bár azóta sok zenét meghallgattam, kalandoztam a stílusok között, és olyan is volt, hogy el se hittem, hogy tetszik nekem, amit hallok, mégis öröm visszatérni a gyökerekhez, oda, ahonnan minden indult. Ráadásul így öt évvel később újabb élményt nyújtott, hogy már a szövegeket is értettem.
Úgyhogy úgy döntöttem, megmutatom nektek is, hogy miért is olyan jó az angol énekesnő első lemeze.
(A másodikat is meghallgattam ma, de az annyira nem nyűgözött le)

A bővebbenre kattintva megtalálható az album többi száma is, továbbra is az általam felállított sorrendben :)